Szujó Zoli: SZERINTEM a hockenheimi Ferrari-sztori …
Szujó Zoli Facebookon írt az esetről azért osztom meg itt, mert teljes mértékben egyetértek vele remélhetőleg sokan megértik az esetet:)
…elsősorban azt a kérdést veti fel, hogy vajon helyes-e a “csapatutasítás”-ra vonatkozó szabály, egyáltalán, szükség van-e erre a Forma-1-ben. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy az összes, hangsúlyozom, az ÖSSZES csapatnál létezik csapatsorrend, tehát az, hogy valamelyik pilóta kedvezőbb helyzetben van csapattársához képest, más elbírálásban részesül, és így tovább. Mert Schumachernek igaza van: ha a szezon végén nem csak az egyéni pontverseny, hanem a konstruktőrök győztesét is megkoronázzák, akkor vannak helyzetek, amikor a csapat érdekeit szem előtt tartva kell, adott esetben népszerűtlen döntéseket meghozni. Hogy mitől válik valaki kedvezményezetté? Nos, a kisebb csapatoknál a pénztől. Aki többet tud hozni, az az első számú pilóta - ilyen egyszerű a képlet. A nagyobb istállók talán a versenyző médiaértékét, népszerűségét is figyelembe veszik. Bár, csendben kérdezem: a Ferrarihoz ki is érkezett több millió dollár értékű Santander-szponzorációval a zsebében? Igen, kitaláltátok, Fernando Alonso. Visszatérve a szabályra: számos más sportágban létezik csapatutasítás. Tekernek kiváló vízhordók a Touron, motoroznak nagyszerű versenyzők a Dakaron, akiknek kutya kötelességük a Contadorokat, a Despres-ket segíteniük. Attól még szeretjük ezeket a névtelen hősöket, és ha igazán tehetségesek, a lehetőség adott: később ők válhatnak első számú versenyzővé sportágukban, csapatukban. Futball-példával élve: adott egy csapat, amelynek játékosai ugyanazt a mezt viselik, ugyanabból a szponzorpénzből kapják a fizetésüket. Az edző (akinek feladata a rendelkezésre álló összegből a maximumot kihozni - minden értelemben), mégsem mondhatja meg, hogy ki szerepel a kezdőben, vagy ki játszik középpályást, ki pedig jobbszélsőt?? Ugyan kérem!
Mi lehet a megoldás? A legegyértelműbb az lenne, ha az erre vonatkozó szabályt eltörölné az FIA. Utasítgasson csak minden csapat, legyenek első és második számú pilóták! Sokkal tisztességesebb lenne a csapattagok, és nem utolsósorban felénk, nézők felé: sok mellébeszéléstől, ködösítéstől, hogy azt ne mondjam hazudozástól kímélné meg a csapatvezetőket, pilótákat, és persze minket… Ennek fényében nem is olyan rossz ötlet Luca di Montezemolo felvetése. A Ferrari korábbi elnöke 3 autót használna csapatonként, három pilótával. Csoportpszichológiai értelemben a csoport minimum 3 főből áll. Ez bizony tehát már egy igazi csoport, vagy nevezzük most csapatnak! Optikailag máris szebb: a vezető pilótát támogatja a másik kettő, könnyebb kiemelni a vezért, a sztárt.
Másik lehetőség: pontosan tudjuk, hogy a Forma-1-ben csapatnak nevezett formációk két külön egységből állnak: külön versenymérnöke, szerelőgárdája van mindkét pilótának. Hát különböztessük meg ezeket is egymástól! Legyen Ferrari 1 és Ferrari 2, McLaren zöld és McLaren kék, meg Renault A és Renault B! Eresszük őket is egymásnak, és ne legyünk már olyan álszentek, hogy azt nyilatkozzuk: “vállvetve küzdünk a csapat sikeréért”! Persze… Minden Forma-1-es pilóta legádázabb ellenfele pont a csapattársa, hiszen elméletileg egyforma autót használnak. Trulli nem a Red Bullokkal szemben tudja bizonyítani tehetségét, hanem a csapattársa, az ugyanolyan autót vezető Kovalainennel szemben.
Egy szó, mint száz: az FIA-nak lépnie kell. Szurkolók millióinak sportágba vetett hite, a Forma-1 tisztessége a tét. Szeretném, szeretnénk, ha nem lenne igaz:
“…the Formula One is not same anymore. I’ve lost my faith in the sport.”
Fernando Alonso, Monza, 2006
